Az internet születése óta váltanak egymás között online üzeneteket a felhasználók. A 90-es években a fórumok, az IRC és a chat szolgáltatások nyújtottak ehhez felületet, a web2.0 megjelenésével pedig egyre több híroldal és blog adott teret az olvasói hozzászólásoknak, végül a közösségi média megjelenésével a mindennapjaink részévé vált a kommentálás. 

Korábban ismeretlen emberek és márkák lettek népszerűek és felkapottak néhány óra, néhány nap alatt az internetes szóbeszéd-marketing segítségével. Napjainkra az online újságok, blogok, v-logok velejárója a kommentszekció, ami amellett, hogy hasznos visszajelzésekkel szolgálhat a tartalomszolgáltató felé, értékes beszélgetéseknek adhat teret. A közösségi média egyenesen a felhasználók aktivitására, gyakran önkéntes hozzájárulására épít. Sajnos azonban egyre nehezebb fenntartani a konstruktív légkört.

Vegyünk például egy népszerű tudományos témákkal foglalkozó blogot: a szerző rendszeresen új tartalommal bővíti, az olvasók pedig megosztják saját véleményüket, gondolataikat, vagy kérdéseket tesznek fel, összességében akár több száz építő hozzászólást hagyva. Bármikor felmerülhetnek azonban problémák, amint valamilyen oknál fogva a blog nagyobb nyilvánosságot kap, vagy egy aktuálisabb (pl. valamilyen aktuálpolitikai szempontból is érdekes) témáról szóló bejegyzés jelenik meg az oldalon. Ilyenkor a blog kultúráját nem ismerő új látogatók érkeznek, néhányan talán kizárólag azért, hogy keresetlen stílusban előadják véleményüket. Más hozzászólók heves vitába keveredhetnek velük, akár a poszt eredeti témájától teljesen elszakadva.

Ilyen ártó szándékú felhasználóból szerencsére nincs igazán sok, de ahhoz elegen vannak, hogy előbb-utóbb mindenhol feltűnjenek. Először persze jelentős kisebbségben vannak a konstruktív felhasználókkal szemben, ha azonban nem, vagy nem időben tiltják ki őket, akkor a hozzászólásaik gyakran több figyelmet és választ kapnak, mint a nem vagy kevésbé provokatívak. Hosszú, rossz minőségű, személyeskedő viták alakulhatnak ki, és ez bizony zavarhat egyes kommentelőket – jellemzően éppen azokat, akik egyébként a poszt eredeti témájáról társalognának, és akik így inkább nem írnak és nem is olvasnak több hozzászólást. Ezzel viszont tovább romlik a rossz és jó minőségű hozzászólások aránya, további értékes felhasználók hagynak fel a kommenteléssel, az ördögi kör bezárul. Úgy véljük, ez a folyamat felelős azért a gyakran megfigyelhető jelenségért, hogy a tartalmakhoz fűzött hozzászólások sokkal alacsonyabb színvonalúak, mint azt a tartalom témája alapján gondolná az ember.

A helyzet ellen a tartalomszolgáltatók többféle módon próbálnak küzdeni. Sokan egyszerűen megszüntetik a hozzászólási lehetőséget, nehogy az esetenként minősíthetetlen stílusú kommentek rossz benyomást tegyenek a felhasználókra vagy a potenciális hirdetőkre. Így viszont az olvasók gyakran kevesebb időt töltenek az oldalon, mintha hozzászólhatnának a tartalomhoz. Akik nem akarják teljesen megszüntetni a kommenteket, azok közül többen úgynevezett előmoderálással próbálkoznak. Ilyenkor azonban az átfutási idő megnehezíti, hogy a felhasználók egymásra reflektáljanak, ami ellehetetleníti a konstruktív eszmecsere kialakulását. Ráadásul az előmoderálás nagyon időigényes, ha sok hozzászólás érkezik. Ugyanez a helyzet a klasszikusnak számító, utólagos moderálás esetén, legalábbis, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a moderátor minden hozzászólást a kikerülése után rövid időn belül ellenőriz. Utólagos moderáció esetén persze nem muszáj minden hozzászólást ellenőrizni - de minél több nem ellenőrzött hozzászólás marad, annál nagyobb az esély, hogy az észrevétlen problémás kommentek miatt végül elkezd csökkenni az átlagos színvonal.

Évek óta vita mind Magyarországon, mind az Európai Unióban, hogy az egyes honlapokon megjelent kommentekért kit terhel a jogi felelősség akkor, ha egy hozzászólás túlmutat a véleménynyilvánítás megengedett határain. 

Két éve kezdünk el építeni egy olyan szolgáltatást, amely egyszerűbbé teszi a Facebook oldalak moderálását. Egy szűk kör számára elérhetővé tettük a rendszert, és a visszajelzések alapján úgy döntöttünk, hogy egy nagyobb fába vágjuk a fejszénket. 

A belfry.io célja, hogy könnyen kezelhetővé váljanak a moderálással kapcsolatos problémák. Szeretnénk, ha az internetes hozzászólások értéket adnának hozzá a tartalmakhoz, és a magas színvonalat kevés energiabefektetéssel meg is lehetne tartani. Fontosnak tartjuk a szólásszabadságot, a közösség valódi véleményét,  ennek érdekében egy olyan rendszeren dolgozunk, amely mesterséges intelligencia segítségével azonosítja a kommentfolyamba nem illő hozzászólásokat, ezzel aktív segítséget nyújtva a moderátoroknak. Ilyen módon könnyebbé válik a hozzászólások menedzselése és ennek hatására reményeink szerint még több tartalomszolgáltató engedheti majd meg magának, hogy helyet adjon a felhasználók gondolatainak. A belfry.io indulásáról (és az egyéb eseményekről) hírlevél szolgáltatásunkra feliratkozva tudtok értesülni.